Belga sör - a genti Gruut

Mint, ahogy Magyarországon nagyon komoly kultúrája van a bornak és a borfogyasztásnak, úgy hasonlóképpen van így ez Belgiumban a sörrel is. A belga söröket talán nem kell bemutatni senkinek, hisz egyik legrégebbi sörök innen erednek.  A belga sörgyártás a középkorban a monostorokban kezdődött. Mára több ezer sörfajta létezik a belga vidéken, ezek pontos száma nem ismert, hiszen számos házi sörfőzde üzemel. A legnagyobb hagyományú és legősibb persze az apátsági sörök, mint például a Trapisták által forgalmazottak. Ahhoz, hogy egy sör bekerülhessen az apátsági sörök kategóriájába, nagyon komoly kitételeknek kell megfeleljen. Többek közt, hogy az apátság területén vagy ahhoz nagyon közel kell előállítani sört, illetve a belőle származó nyereséget kolost és ahhoz tartozó  intézmények üzemeltetésesére kell fordítani. A Németalföldön összesen 7 kolostorban forgalmaznak ilyen söröket, többek közt Gentben is. Jelenleg ilyen sört még nem kóstoltam, remélem, hogy amíg itt leszek, lesz erre alkalmam.

A továbbiakban viszont egy másik genti specialitásról számolnék be, a Gruut vagy más néven  Gruyt nevű sörről. A héten egy 10-12 fős társasággal vágtunk neki a sörfőzde látogatásnak. Ebéd után közösen céloztuk meg ezt a helyet, melyet korábbi egyeztetések alkalmával választottunk ki. A sörfőzdében egy 27 év köröli srác fogadott bennünket. Ő szolgálta fel nekünk és mutatta be azt a három sört melyről később szó lesz, illetve bevezetett a sörfűzés rejtelmeibe. A srác nem a tulajdonos rokona csak alkalmazott volt, de ahhoz, hogy itt dolgozhasson ki kellett mennie az USA-ba pár évre, hogy szakmai tapasztalatot szerezzen, és csak utána szegődhetett a család szolgálatába, hiszen több mint 200 éves múltra tekint vissza ez a család.

A sör négy alap összetevője a maláta, a komló, az élesztő és víz. Mindegyik összetevő egytől egyig nagyon fontos. Számomra az volt érdekes, hogy a víznek milyen fontos szerepe van a sörőzésnél. Ugyanis nem ugyan olyan a víz összetétele még itt Belgiumban sem. Tehát a genti Gruut-nap más az íze, mint a 45 kilométerrel arrébb eső bavikhove-i sörnek, pedig a recept ugyan az. Ez főként azoknak tűnik fel, akik az egyik vagy másik vidék Gruut söréhez vannak hozzászokva. Persze itt nem áll meg a sörfőzés tudománya, hiszen az ízesítés is nagyon fontos szerepet játszik. A következő három sörnél ezt fogom a egy kicsit bővebben kifejteni.

Elsőnek egy búzasört sört kóstoltunk meg, aminek a neve Gruut Wit. Ez egy könnyedebb sör volt, sokkal több nőiesebb ízt tartalmazott, és nagyon kellemes volt a fogyasztása, színe a búza sörként nagyon világos. Mivel még nem vagyok otthon annyira a fűszerekben, ezért biztos, hogy nem találtam volna ki, mitől volt más a többi sörtől. A Gruut Wit-nek a fűszere a koriander. Ezt teszi olyan lággyá és könnyen fogyaszthatóvá a többi sörhöz képest. A búza sörök főként az észak német és a bajor területekről terjedtek el. Ez abban különbözik lényegében a többi sörtől, hogy az árpa maláta mellett nagyon magas százalékban (40-60%) van búza maláta is, ettől lesz ennyire világos és kicsit pezsgő jellegű. Belgiumban ez nagyon népszerű.

Ezt követte a Gruut Blond, egy világos sör. Ennek teljesen más íze volt a megszokott sörökhöz képest, pedig nem vagyok egy nagy szakértő. Kicsit édeskés, mégis szomjat oltó íze volt. Mintha alkoholosabb limonádét ittam volna. Színre kicsit sötétebb árnyalatú citromsárga és narancssárga szín keverékére emlékeztetett. Nem véletlenül, hiszen ennek a sörnek a fűszere a narancs. Ugyanis narancshéjdarabokat adagolnak hozzá a főzés során. Ennek alkohol tartalma picivel magasabb volt a Gruut Wit-nél, azaz 5,5 %. Míg a különféle söröket próbálgattuk, addig volt egy kis körbevezetés, és megmutatták sörgyártás fontos lépéseit. A Gruut Blond-nak még az a titka, hogy egy kicsivel édesebb árpa fajtát használnak. Ezt meg is kóstolhattuk a  műhely körbevezetése során.

Végül pedig igazán férfias, finom belga sör került terítékre. Ez nem volt más, mint a Gruut Amber, melynek alkohol tartalma 6,6 %. Elsőre mintha kávét kóstoltunk volna, nagyon egyedi íze volt a sörnek. Azonban mégse kávét adagoltak hozzá a elkészítése során. A neve már sejteti, hogy mi az plusz adalékanyag, amitől a speciális ízt kapja ez belga sör. Az amber szó etimológiáját tekintve borostyánt jelent, ami a fenyőviasz megkövüléséből keletkezik. Ez a barna szín lelhető fel, mikor az ember ránéz erre a sörre. Ezt pedig nem mással, mint fenyőmag hozzáadásával érik el. Ettől lesz kissé barnás árnyaltú, mégse barna sör. A Gruut Brown-t már nem kóstoltuk. Ez egy 8%-os barna sör.

Az igazat megvallva nem vagyok egy nagy sörszakértő, de mindenesetre nagyon nagy élmény volt számomra elmenni egy igazi sörfőzdébe, és kicsit belelátni a sör kultúrájának a világába. Bízom benne, hogy azokat a külföldi látogatókat, akik Magyarországra jönnek, a hazai borospincék hasonló élményekkel gazdagítják. Úgy gondolom, hogy Európában nagyon meg kell becsülnünk a bortermelés területén az adottságainkat, hiszen van akkora kultúrája a magyar bornak, mint a belga sörnek. Ez persze nem a sörök ellen szólt, hiszen az is nagyon finom, de fontos, hogy saját értékeinkre büszkék legyünk.