Bonnban, az egykori volt német fővárosban még 2007 őszén tanultam a jezsuita gimnáziumban. Ez egy nagyon barátságos közepes nagyváros 200 ezer lakossal. Rengeteg parkja és zöld területe van. Azt, hogy mért pont ez a "kisváros" lett a Németország fővárosa a világháború után, annak történelmi okai vannak. Ugyanis a németek politikailag semleges területet szerettek volna fővárosnak a háború után, ebből a szempontból pedig teljesen tökéletes volt Bonn. Ennek köszönhetően rengeteg fejlődésen ment keresztül a város, nagyon szép és nagyon jól ki van építve a közlekedése.
Német ismerőseim péntek este Aachenben vártak, előtte azonban Liege-ben kellett átszállnom, aminek egy eléggé fura pályaudvara van. Jó volt egy kicsit felfrissíteni a német tudásomat, hiszen jó ideje nem használtam. Igaz az első fél napban még fura volt, de utána már teljesen természetese volt németül megszólalni és gondolkozni. Bár sokat felejtettem az elmúlt 4 évben, azért rengeteg minden visszajött, illetve jobban megmaradt mint korábban.
Ismerőseimmel meglátogattuk egykori gimnáziumot. Itt is sok minden változott 2008 óta. Jó volt látni ismét az iskolaudvart, a Neubaut, és Jägerhaus-t és Stella-t, amik mind az iskola részei. Már el is feledkeztem a juhokról, a szamarakról és egyéb háziállatokról is, amik ugyancsak az iskola területén és parkjaiban vannak. Az igazat megvallva nem túl sok olyan gimnázium Bonnban, ami ilyen komoly "állat állománnyal" rendelkezik. Jó volt egy kicsit újra a Rajna partján sétálni és visszaemlékezni, azokra az időkre, mikor még itt tanutam.
Mivel az elmúlt 6 évben rengeteg minden történt, ezért nagyon sok mindet meséltünk egymásnak. Megnéztük az régi képeket, az egykori videókat stb.. Tudni kell, hogy Bonnak rengeteg egyéb híressége is van, többek közt Beethoven is született, és talán ezért is van, hogy ennyire beleszerettem annakidején a komolyzenébe. Másrészről pedig a Haribo is innen származik. Ugyanis Hans Rigel Bonnban alapította meg gumicukorgyárát, ami mára az egyik leghíresebb a világon. A HARIBO neve pedig nyilván a város és Hans Riegel nevéből tevődik össze.
Amikor Bonnban jártam, akkor épp az utolsó nagy karneválok voltak Rajna vidékén. Az egyik legnagyobb Kölnben szokott lenni, amire a világ minden részéről szoktak jönni. Bonnban, illetve Bad-Godesbergben, ami Bonn része csak egy "kisebb" volt megrendezve. Ezt úgy kell elképzelni, hogy mindenki maskarát öltött és az utcára vonult. Hatalmas ünnepség, zene és ujjongás fogadott bennünket. Aztán egyszer csak felbukkannak a hatalmas traktorok, kocsik és egyéb díszek nagy járművek, amikről tonnaszámra szórták az édességet az utcára az emberek közé. A felvonulást táncosok, zenészek és beöltözött emberek kísérték. Édesség, virág, sör, ajándék és egyéb dolgok dobálása ezekről a járművekről kb. 2 óráig tartott. Rengeteg gyerek van ilyenkor, akik ezt persze nagyon élvezik, de ezért az öregek is is kivonulnak az utcára.
Az élménydús hétvége után visszatértem Belgiumba és egy "Auf wiedersehen"-nel búcsút vettem német ismerőseimtől. Örültem, hogy a belga tapasztatok mellett az egykori német élményeimet is sikerült feleleveníteni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése